Bemutatkozás      Hírek      Árajánlat   
Film készül Esterházy Jánosról

 

Sorsközösség

Gróf Esterházy János életútja  


A trianoni békediktátum utáni kisállami új helyzetnek, az 1930-as évek politikai mozgásainak és fordulatainak, majd a második világháború könnyes-véres éveinek egyik jelentős személyisége gróf Esterházy János volt. A magyar politikus és pártvezető a kisebbségek jogainak elkötelezett és következetes képviselőjeként lépett fel. A szlovákiai magyarság politikai és társadalmi küzdelmeinek élharcosa volt. A keresztényszocialista politikust 1945-ben jogalap nélkül letartóztatták, koncepciós perben elítélték. A kivégzést elkerülte, ám hosszú rabság után, 1957 elején börtönben halt meg.   
    Gróf Esterházy János Nyitraújlakon (ma Vel`ké ZáluĹžie, Szlovákia) látta meg a napvilágot. Apja Esterházy János, anyja a lengyel származású Tarnowska Erzsébet volt. Édesapját négy éves korában elvesztette. Szorgosan tanult, hívőként a keresztényi tanítások iránt megkülönböztetett érdeklődést tanusított.
   Az 1930-as évek elején már aktívan politizált. Kiállására többen felfigyeltek, 1932-ben a csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga elnökévé választották. Országszerte utazott, számos beszédet tartott. Előadókörútjainak egyik eredményeként az 1920. május 3-án Pozsonyban alapított Országos Keresztényszocialista Párt (a továbbiakban OKSZP) elnökévé választották. Esterházy János ellenzéki politikusként 1933-tól a csehszlovákiai nemzetiségek önrendelkezésének elkötelezett híve és harcosa lett. Törvényes alapon követelte Szlovenszko és Ruszinszko autonómiáját, nemzeti, vallási és kulturális téren a fejlődés lehetőségeinek biztosítását.
    Az 1930-as évek második felében – az OKSZP politikájának megújításaként - a hangsúlyt a kisebbségben élő magyarság létének, jogainak megszilárdítására és fejlődésének biztosítására helyezte.  1935-ben Kassa és környéke magyarságának szavazataival bekerült a prágai parlamentbe. Bemutatkozó beszédében a magyarság kisebbségi nyelvi, kulturális és gazdasági jogaiért emelt szót. A parlamentben a szlovákság autonómiáját is támogatta. Tomáš G. Masaryk csehszlovák államelnök lemondása után - Esterházy javaslatára - a németbarát elnökjelölttel szemben – a magyar pártok Edvard Benešre adták szavazataikat. Döntésükkel nagyban elősegítették Beneš megválasztását. (Az elnök később miniszteri tárcát ajánlott fel Esterházynak, de nem fogadta el.)
    1936-ban Esterházyt a két magyar párt (a Magyar Nemzeti Párt és az OKSZP) egyesülésekor országos ügyvezető elnökké választották. A magyar önrendelkezési jogért vívott küzdelme során 1938-ban tárgyalásokat folytatott Olaszországban, Lengyelországban és többször Magyarországon. A müncheni döntés után a határkérdésekkel foglalkozó magyar csehszlovák tárgyalásokon - Esterházy követelése ellenére – a csehszlovákiai magyar képvselők csak megfigyelői státuszban vehettek részt. Kassa magyar kézre adásakor Esterházy bejelentette, hogy Szlovákiában marad. Jogszerű bánásmódot kért a magyar fennhatóság alá került szlovákoknak, a budapesti parlamenti képviselői posztot nem fogadta el.
    1939-ben hivatalos nyilatkozatban határolódott el a német nemzetiszocialista eszmétől és követői politikai irányvonalától. (A Bécsbe szóló meghívásokat visszautasította.) Hitler buzgó vazallusával, Jozef Tiso miniszterelnökkel történt tárgyalásain ismételten a magyar kisebbség érdekeinek és jogainak elismerését szorgalmazta. Ezt tette szenvedélyes felszólalásaiban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként is.  
    Gróf Esterházy János 1939 őszén tevékenyen vett részt a lengyel menekültek magyarországi befogadásában, szociális megsegítésük ügyeiben. A továbbiakban élesen bírálta Tiso kormányának diktatórikus intézkedéseit, ugyanakkor az építésre helyzete a hangsúlyt. 1941-ben megalakította a pozsonyi Takarékbank Rt-t, a szlovákiai magyarság első és máig egyetlen önálló pénzintézetét. Létrehozta a Madách Könyvesházat, mely kiadói tevékenységet is folytatott. Előadásokat tartott magyar földön, a debreceni nyári egyetemen és másutt. Jelentős értekezést írt a nemzetiségek helyzetéről és problémáiról. Véleménye szerint a kisebbség jövője főként annak kvalitásán, másrészt pedig a mindenkori államhatalom kisebbséggel szembeni magatartásán múlik. 
    1942 májusában a pozsonyi Dieta (parlament) hatvanhárom képviselőjéből egyedül Esterházy nem szavazta meg a zsidótörvényt. Ezzel a hatalom végképp ellenségei közé sorolta. A következő évben Szlovákia rágalmazásának vádjával megfosztották parlamenti mandátumától, jogerősen fél évi börtönre ítélték. A politikus 1944-ben a szlovák nemzeti felkelés résztvevőivel közvetlen kapcsolatban állt. Százával segítette Magyarországon át meneküléshez a halálra hajszolt zsidókat, de más, szlovák és cseh polgárokat, családokat is. Több terrorszervezet őrizetbe vétel miatt kereste, de kalandos úton, sikerrel kijátszotta üldözőit.  
    1945 áprilisában Pozsonyban a szovjet hatóságok letartóztatták, majd szabadon engedték. Ezután Esterházy döbbenten tapasztalta meg, hogy a városban újabb magyarellenes intézkedések, jogtalan tömeges örizetbevételek történtek. A kollektív és alaptalan üldöztetés ellen személyesen tiltakozott Gustav Husák pártvezetőnél, aki letartóztatta. Ismét szovjet kézre került. Több szlovákiai magyar pártvezetővel együtt július 29-én Moszkvába hurcolták, koholt vádakkal 10 évi kényszermunkára ítélték. Közben a csehszlovák hatóságok is intézkedtek Esterházy „ügyében”. 1947 szeptemberében hazug vádak alapján, a legcsekélyebb bizonyítást mellőzve távollétében halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélték.
    1949-ben a kényszermunkán tüdőbajban legyengült foglyot a szovjetek csehszlovák szervek kezére adták. Családja és barátai közbenjárására a köztársasági elnök a halálos ítéletet „kegyelemből” életfogytiglani börtönre változtatta. Csehszlovákia több börtönében – iszonyú körülmények között, megbélyegezve – raboskodott. Börtönkálváriájában amnesztia kérelmét sorra elutasították. 1957. március 8-án Mirovban, a politikai foglyok börtönében csontig fogyva, tüdőbetegségben elhunyt. Hamvai kiadását a családnak a hatóságok máig megtagadták.
   Gróf Esterházy János a demokrácia és a szabadság, az önrendelkezés, az emberi jogok, a modernkori nemzetiségi autonómia küzdelmek, a Közép-Kelet-Európa-i újabb üldöztetések tragikus alakja és áldozata. Emberi nagysága, magánemberi bátorsága és tartása, a szabadság és az erkölcs iránti elkötelezettsége példaértékű, megörökítésre érdemes. 

Prof. Dr. Szita Szabolcs DSc.                                 

 

Röviden a filmről

•    Szeretnénk egy olyan objektív filmet felépíteni, amely alkalmas arra, hogy minden fórumon és bármely országban bemutatható legyen.

•    Forgatási munkáink során a magyarországi szereplőkön túl tervezünk megszólaltatni szlovák, cseh és orosz történészeket, keresünk kortanúkat, illetve a családtagokat is bevonjuk.

•    Végig fogjuk járni Esterházy János életének főbb helyszíneit, forgatni fogunk Pozsonyban, Kassán, Prágában és feltétlenül ki szeretnénk utazni Moszkvába is, hiszen a volt Szovjetunió fontos, tragikus hatást gyakorolt Esterházy sorsára. Értékes és eddig be nem mutatott anyagok találhatók kint, amelyek kutatói szempontból is unikálisak lehetnek. (Pozsony, Prága, Kassa fontosságát nem részletezzük, hiszen az részben „köztudott”, részben pedig kiviláglik a fenti anyagból is.)

•    Kreatív elemeket is be fogunk építeni filmünkbe. A könnyebb közérthetőség végett a legszimbolikusabb és kivitelezhető életszituációkat kis jeleneteként fogunk megjeleníteni. Természetesen vigyázni fogunk arra, hogy ezek a jelentek ne elvegyenek és ne is értelmezzék félre a mondanivalót. Nem a hatásvadászat a célunk, hanem a néző helyzetének megkönnyítése, pontos és feszes dramaturgiával bízunk abban, hogy jól tudjuk majd a ritmusába illeszteni filmünknek a kreatív elemeket is.

•    Van tapasztalatunk abban, hogy egy ilyen kényes és érzékeny témához hogyan kell viszonyulni, a kapcsolatokat felvenni, a beszélgetéseket megszervezni, kivitelezni. Eddigi munkáink (Ocskay László százados, az elfelejtett hős, Élő történelem, Mesélő életek…) talán bebizonyították, hogy az objektivitás és értékteremetés voltak fő szempontjaink, illetve mindig arra is törekedtünk, hogy munkáink ne csak a „könyvespolcnak”, hanem a szélesebb közönségnek is készüljön.

Czomba Albert – Kollarik Tamás

 

Az MNO cikke:

Két diktatúra üldözöttje
Film készül Esterházy Jánosról • A szabadság és erkölcs iránti elkötelezettsége példaértékű

2008. június 20. 19:51
 
Pósa Zoltán

Gróf Esterházy János a szlovákiai magyarság politikai és társadalmi küzdelmeinek talán a legjelentősebb vezetője volt, akit a nácik és a bolsevikok is üldöztek. Regényes életútjáról Kollarik Tamás Sorsközösség címmel szeretne filmet készíteni, rendezőnek Czomba Albertet kérték fel. A tervezett film vezető szakértője Szita Szabolcs történészprofesszor.

Mondhatjuk, hogy Esterházyt Trianon tette érzékennyé más nemzetiségek fájdalmai iránt?
– Valamint keresztény, humanista személyisége és neveltetése. Gróf Esterházy János a trianoni békediktátum után az új, kisállami helyzetnek, az 1930-as évek politikai mozgásainak, majd a második világháború könnyes-véres éveinek egyik jelentős személyisége volt. Nyitraújlakon (ma Velké Záluzie, Szlovákia) látta meg a napvilágot. A harmincas évek elején már aktívan politizált, előbb a csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga, majd az Országos Keresztényszocialista Párt (OKSZP) elnökévé választották. Ellenzéki politikusként 1933-tól a csehszlovákiai nemzetiségek önrendelkezésének elkötelezett híve és harcosa lett. Törvényes alapon követelte Szlovenszko és Ruszinszko (Kárpátalja) autonómiáját. A magyar önrendelkezési jogért küzdve 1938-ban tárgyalásokat folytatott Olaszországban, Lengyelországban és többször Magyarországon. A müncheni döntés után a határkérdésekkel foglalkozó magyar–csehszlovák tárgyalásokon – Esterházy követelése ellenére – a csehszlovákiai magyar képviselők csak megfigyelői státusban vehettek részt. Kassa magyar kézre adásakor Esterházy bejelentette, hogy Szlovákiában marad. Jogszerű bánásmódot kért a magyar fennhatóság alá került szlovákoknak, a budapesti parlamenti képviselői posztot nem fogadta el.
– Ha jól tudom, a tisói fasizmus korában is példaszerűen viselkedett.
– 1939-ben hivatalos nyilatkozatban határolódott el a német nemzetiszocialista eszmétől és követőitől. Hitler buzgó vazallusával, Jozef Tiso miniszterelnökkel történt tárgyalásain ismételten a magyar kisebbség érdekeinek és jogainak elismerését szorgalmazta. Ezt tette szenvedélyes felszólalásaiban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként is. Ugyanakkor tevékenyen részt vett lengyelek Magyarországra menekítésében, később segítésében. 1942 májusában a pozsonyi dieta (parlament) hatvanhárom képviselőjéből egyedül Esterházy nem szavazta meg a zsidótörvényt. Százával segítette át Magyarországra a halálra hajszolt zsidókat, de szlovák és cseh családokat is. Több szervezet is készült a letartóztatására, de kalandos úton, sikerrel kijátszotta üldözőit.
– Mi történt Esterházyval az új, szovjet típusú diktatúra korában?
– 1945 áprilisában Pozsonyban a szovjet hatóságok letartóztatták, majd szabadon engedték. Döbbenten tapasztalta, hogy a városban újabb magyarellenes intézkedések, jogtalan tömeges őrizetbe vételek történtek. A kollektív és alaptalan üldöztetés ellen személyesen tiltakozott Gustav Husák pártvezetőnél, aki letartóztatta, s átadta a szovjeteknek. Több szlovákiai magyar pártvezetővel együtt július 29-én Moszkvába hurcolták, koholt vádakkal, tízévi tényt mellőzve, távollétében halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. 1949-ben a kényszermunkán tüdőbajban legyengült foglyot a szovjetek a csehszlovák szervek kezére adták. Családja és barátai közbenjárására a köztársasági elnök a halálos ítéletet „kegyelemből” életfogytiglani börtönre változtatta. Iszonyú körülmények között raboskodott, amnesztiakérelmét sorra elutasították. 1957. március 8-án Mirovban, a politikai foglyok börtönében csontig fogyva, tüdőbetegségben hunyt el. Hamvai kiadását a családnak a hatóságok megtagadták.
– Mit szól ahhoz, hogy film készül erről a kiváló emberről?
– Gróf Esterházy János a demokrácia és a szabadság, az önrendelkezés, az emberi jogok, a modernkori nemzetiségi autonómia- küzdelmek, a kelet-közép-európai üldöztetések tragikus alakja. Emberi nagysága, bátorsága, tartása, a szabadság és az erkölcs iránti elkötelezettsége példaértékű, megörökítésre érdemes.

Objektív filmet szeretnének. Kollarik Tamás, Novák Tamás és munkatársaik – Csillag Manó vágó-szerkesztő, Gyulai Bence Márton fotós-operatőr, Koller István gyártásvezető – már bizonyították, hogy képesek hiteles, izgalmas filmeket készíteni, ilyen volt a magyar történelem egyik méltatlanul elfeledett hősét bemutató Ocskay-film. Legújabb munkájuk, amely a legendás Domonkos Miksa és Domonkos István életét mutatja be (a címe: Élő történelem), rövidesen a közönség elé kerül. A világon bárhol játszható, objektív filmet szeretnének készteni Esterházy Jánosról is, ezért végigjárják életének főbb helyszíneit, Pozsonytól Kassán és Prágán át Moszkváig, ahol értékes és eddig be nem mutatott anyagok találhatók.

 

Könyvbemutató az Urániában - Leonardo mese, Szomorú vasárnapMegjelent - Szomorú vasárnapMegjelent - Leonardo da Vinci meséiFilmünk bemutatója az ENSZ Holokauszt EmléknapjánKönyvbemutató az Urániában - Szerelmesek kalauza, Micsoda útjaid voltak nekedKönyvbemutató az Urániában - Réka meséiMegjelent - R. Kiss Kornélia: Micsoda útjaid voltak neked - Vallomások Cseh TamásrólMegjelent - Igaz Dóra: Réka és az influenza, Halmai László rajzaivalMegjelent - Igaz Dóra: Réka oltásra megy, Halmai László rajzaivalMegjelent legújabb könyvünk - Nagy Endre: Szerelmesek kalauzaAz Ocskay film legújabb bemutatója AmerikábanARISTON 2009, PartnertalálkozóARISTON 2009Az Ocskay film újabb bemutatója Los AngelesbenAz Ocskay Lászlóról készült filmünk újabb bemutatója Amerikában: WashingtonKészül "A föld sója" című filmünkFilm készül Esterházy JánosrólA Los Angeles-i Magyar Főkonzulátus sajtóközleményeBartha Beatrix-Lénárt István: Kamu Kérő - a kaméleon testközelbőlEgri Lajos: A drámaírás művészete6:3 - Az Évszázad mérkőzéseMagyar film kerül bemutatásra a kanadai fővárosbanHivatalos Puskás ajándéktárgyakÉlő történelem - Domonkos MiksaOcskay László története a háborús embermentések tükrébenOcskay László százados, az elfelejtett hős - dokumentumfilmMesélő életek, dokumentumfilmFilmszemle versenyprogramjábanDíszbemutató az UrániábanOcskay film BrüsszelbenForgatókönyv készül az elfelejtett hősrőlKözérdekű reklám a Hundidac szövetség számáraBefejeződött az Élő történelem című film forgatása