Filmkészítés      Kiadói tevékenység      Kommunikáció      Kreatív tervezés   
Mesélő életek, dokumentumfilm
Évszám: 2005

 

SZINOPSZIS
Mesélő életek



Cél:


A magyarországi sokszínű beás kultúra bemutatása sajátos meséiken, történeteiken keresztül.
Ennek köszönhetően a többségi társadalom jobban megismerhetné a mind térben, mind társadalmilag elszigetelt vidéki beás közösségeket, ezáltal egy sokkal hitelesebb kép alakulhatna ki, amely nagyban segíthetné társadalmi integrációjukat.
Célcsoport:
A beás cigányok alkotják a magyarországi cigányság egyik jellegzetes etnikai csoportját. A beás a legújabb felmérések szerint mintegy 5%-ban beszélt nyelv a cigányság körében Magyarországon; a román egy régi dialektusából keletkezett és fejlődött önálló nyelvvé.


Forgatási helyszínek:

Tervezett forgatási helyszínünk elsősorban az Ormánság, ahol az egyik legnagyobb számú beás közösségek élnek (Alsószentmárton, Gilvánfa). Emellett Tolna megye vidéke, Hidas és környéke lenne.


Szakértők:


A téma specifikusága miatt, több szakértő is bekapcsolódna a munkába.

Maga az ötlet Fleck Gábor szociológustól származik, aki számos dolgozatában, tanulmányában foglalkozott a beás romák életével, hagyományaival. Legismertebb munkái közé tartozik a gilvánfai beásokat bemutató tanulmánya: „Fleck Gábor – Virág Tünde: Hagyomány és alkalmazkodás, avagy Gilvánfa kívül-belül.”

A téma hiteles és pontos feldolgozásához mindenképpen igénybe vennénk beás nyelvi referenst – Orsós Jánost, aki Hidasról származik, családja ma is ott él.


A mese jelentősége:

A mese őrizte meg a legjobban a beás kultúra sajátosságait. A népmese eredeti funkciója a beás közösségekben a felnőttek közös szórakozása volt. Hagyományos mesemondási alkalom sokszor adódott. Ilyen lehetőséget kínáltak az alábbi ünnepek: névnap, születésnap, keresztelő, a karácsony, a virrasztás. Ez utóbbi alkalom még a hagyományaikat kevésbé tartó közösségekben is gyakran jelent manapság is mesemondási lehetőséget. Bár a virrasztás folyamata közösségenként más és más, egy adott közösség által jól ismert és pontosan betartott rituálék mellett zajlik. A legklasszikusabb forma, amikor a gyászoló család és rokonság sötétedés után az udvaron tüzet rak, s ezt körbeülve idézik fel közös emlékeiket, történeteiket az elhunytról.
A virrasztás éjszakájának kedvenc műfaja a mese. Ilyen alkalommal általában csak férfiak mondhatnak mesét. Ha a halott családjában nem volt jó mesemondó, úgy erre az alkalomra gyakran úgy hívtak elismert mesélőket.
A beás népmesék közül sok a magyarban is jól ismert, ezek azonban többé-kevésbé különböznek a megfelelő magyar változatoktól. E mesék fő és mellékszereplői általában cigányok, szokásos cigány mesekezdő epizóddal induló történetek (az apa, anya újraházasodása, az árván maradt gyerekek sorsa, azok boldoguláskeresése). Alapmotívumuk gyakorta a lentről feljutni akarás, a nyomor, a szegénység így vagy úgy történő megbosszulása. Miért e nyomatékos hangsúly? Talán azért, mert a mesélő minden ízében átéli hősei sorsát, s a teljes azonosulással meséi hitelessé válnak (annak ellenére, hogy estenként tündérmesei formát öltenek.) Márpedig a társadalmi, erkölcsi, élethelyzetbeli hitelességet a cigány közösségi mesélésnél a hallgatóság feltétlenül megköveteli. A beás népmeséknek, a mesemondásnak fontos szórakoztató, konfliktus-feldolgozó, kommunikatív szerepe van. Sajátosnak mondható, hogy meseszövésében az ősi, sok helyen megtalálható elemek mellett a ritkábban előforduló, jellegzetesen cigány tündérmesei motívumokba is könnyed természetességgel szövi bele a cigány mesélő az őt körülvevő valóság hétköznapi, esetenként modern elemeit. Az így létrejött rendhagyó mesekompozíció csupán a kívülálló számára tűnik zavarosnak, a cigány kultúrában azonban ez nem az.
A mesékben a tündérmesei és realisztikus elemek keveredése gyakori. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a beás mesék alapja, legfőbb motivációja a megélt, az átélhető valóság. Ezeket az élményeket dolgozza fel. Az ősi elemek megléte mellett egyre erőteljesebb a modern világból vett jellegzetességek észrevétlen mesébe hatolása. (Ezzel magyarázható, hogy nem ritka, többek között a királykisasszonyok videózása, rádiózása stb. motívumok előfordulása.)
A hallott, tanult mesemotívumok, melyekkel zsonglőri ügyességgel bánik a mesélő, mintegy ürügyül szolgálnak az éppen hangsúlyozni kívánt mondandó élvezetes megfogalmazásához, a fantázia szabad szárnyalásához. A beás mesék sok esetben hétköznapi történetek, némileg kiszínezve. Természetesen van egy sematikus keret, amit a magyar és a beás mese is felhasznál. A cigány emberek azonban saját életük motívumait is bele-bele szőtték a meséjükbe. Ezt felhasználva, ezen a sajátos látásmódon keresztül szeretnénk bemutatni ezeknek a beás közösségeknek a mindennapjait. Filmen megelevenítve ünnepeiket, sajátos a szegénység és a társadalmi helyzetük szülte szokásrendszerüket.

 

Megjelenés: 2005
A föld sója - dokumentumfilm 6:3 - Az Évszázad mérkőzése Élő történelem - Domonkos Miksa Ocskay László százados, az elfelejtett hős - dokumentumfilm Reklámfilm a Hundidac számára Mesélő életek, dokumentumfilm Ariston reklámfilm - "Befektetés a jövőbe!"